A jellemzően kétoldalon jelentkező tompa fájdalom a tenziós fejfájás ismertetőjegye. A kialvatlanság, a stressz, a mozgásszegény életmód mind hozzájárul ahhoz, hogy fejfájósnak mondhassuk magunkat. Lássuk, mit kell tudni a tenziós fejfájásról és mit tehetünk ellene.
A számos fejfájás közül a tenziós az enyhébbek csoportjába sorolható, azonban a tompa, adott esetben több napon keresztül tartó fejfájás könnyen megkeserítheti az életünket. Ne könyveljük el magunkat, mint fejfájós típusok, helyette járjunk a végére, ha szükséges vizsgáltassuk ki magunkat és változtassunk az életmódunkon.
A tenziós fejfájás jellemző tünetei
A tenziós fejfájás jellemzően két oldalon jelentkező tompa fájdalom. A szorító nyomásérzés jelentkezhet a homloktájékon, a két halántékcsont között, valamint a szemünk fölötti részen, de a nyakra, valamint a vállra is kiterjedhet – ezeken a helyeken nyomásérzékenység is kialakulhat.
Ne kövessük el azonban azt a hibát, hogy hozzászokunk az állandó fájdalomhoz: hiába érezzük adott esetben kevésbé drasztikusnak a fájdalmat, ha többször és tartósan visszatér, ajánlott jelzésértékkel kezelnünk. A közepesen erős fájdalommal társuló tenziós fejfájás már kellemetlenebb az enyhébb változatnál, ráadásul, ha hívatlan vendégként jó pár napig – akár egy hétig is – velünk marad, már kevésbé tudunk átsiklani felette.
Figyeljük meg, hogy milyen gyakorisággal tapasztalunk tenziós fejfájást, és a fájdalom mennyi ideig van jelen: néhány óráig, vagy akár napokig is szenvedünk a fájdalmaktól? Érdemes tudni, hogy a fájdalom gyakorisága és hossza alapján két típusú fejfájás különböztethetünk meg: epizodikus és krónikus fejfájást. Az epizodikus fejfájás esetén a fájdalom ritkábban jelentkezik és az időtartama is jóval rövidebb, 30 perctől néhány óráig tartó fejfájásra korlátozódhat. Viszont ha 3 hónapon keresztül havi legalább 15 napon fejfájással küzdünk, akkor vélhetően krónikus fejfájásunk van.
A tenziós fejfájást kiváltó lehetséges okok
Mint ahogyan a legtöbb fejfájás esetében, a tenziós fejfájásnál is elmondható, hogy a kiváltó okok listájának élén a sok stressz áll. De ugyanilyen kiváltó ok lehet a szorongás és a hormonális változások. Megfigyelhetjük azt is, hogy életünk depresszív időszakaiban a fejfájás igen gyakori látogató, de ugyanúgy számolhatunk fájdalommal tűzdelt kellemetlen órákkal, vagy napokkal, ha nem alszunk eleget. Tenziós fejfájás jelentkezhet még akkor is, ha életmódunk mozgásszegény és emellett táplálkozási szokásaink inkább hajlanak az egészségtelen, mint az egészséges irányba.
Nem árt tudnunk, hogy ha túl sok és túl erős gyógyszerrel igyekszünk úrrá lenni a tenziós fejfájásunkon, könnyen egy soha véget nem érő ördögi körben találhatjuk magunkat: a kontrol nélküli gyógyszerszedés is lehet kiváltó oka a tenziós fejfájásnak.
A fájdalomnak szervi okai is lehetnek, azonban ezek pontos eredője a mai napig nem tisztázott. Egyes elméletek szerint az agyban végbemenő kémiai változások, de a fej körüli izmok tartós összehúzódása is okozhatja a tenziós fejfájást.
A tenziós fejfájás kezelési módjai
Ha hetente 2-3 alkalommal is a fájdalomcsillapítónk után nyúlunk, akkor itt az ideje egy alapos kivizsgálásnak. Akár enyhébb, akár erősebb a fájdalom, minden esetben menjünk el kivizsgálásra, ha visszatérő és rendszeres fejfájás keseríti meg a mindennapjainkat.
A legjobb, ha fejfájás naplót vezetünk, amiben jelöljük a fájdalom jelentkezésének időpontját és erősségét, a hosszát, azt, hogy fejünk mely részén érzékeltük, sőt, azt is, hogy milyen élethelyzetben, lelkiállapotban voltunk éppen, mit ettünk és mi enyhítette a fejfájást! A részletes és rendszeresen vezetett fejfájásnapló sokat segíthet az orvosoknak a vizsgálatok során.
Ha megállapították, hogy tenziós fejfájásunk van, a konzultáció alkalmával beszéljük át orvosunkkal, hogy milyen életmódbeli változtatásokra van szükség. Borítékolhatjuk, hogy az elegendő alvás és a kevesebb stressz a tanácsok között lesz, amikre ne legyintsünk könnyelműen, mondván nincs időnk aludni és a nyakunkba zúduló stressz mértékét pedig nem mi szabályozzuk. A saját érdekünkben meg kell találnunk az egyensúlyt és időt kell szakítanunk a pihentető alvásra, a kikapcsolódásra és arra, hogy mindennapok stresszhelyzeteit ne éljük meg drasztikusabban, mint amennyire az valójában indokolt.
Az életmódunk megváltoztatása mellett természetesen számos vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer közül választhatunk. Fájdalmaink enyhítésében a leghatásosabbak a szokványos fájdalomcsillapítók, mint amilyen az ibuprofen, a paracetamol, a metamizol vagy az aszpirin -, azonban szedésüket miden esetben egyeztessük szakemberrel.