Ételallergia, pollenallergia, laktózérzékenység – csak néhány, a kellemetlen tüneteket okozó allergiák közül. Nézzük, milyen allergiavizsgálatok léteznek, és melyik mire való.
Számos allergiavizsgálat létezik, azonban fontos, hogy tudjuk, az eredmények a tünetekkel összevetve adnak hiteles képet az esetleges allergiáról.
Az allergiavizsgálatokat két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a teszteket milyen módon végzik: közvetlenül rajtunk, azaz a bőrünkön, vagy pedig a vérvétel során levett vér felhasználásával történnek. A legkülönbözőbb allergia-típusok tesztelésére számos vizsgálat áll rendelkezésre, nézzük, melyik vizsgálat mire jó.
Vérmintából végzett allergiatesztek
A nem közvetlen rajtunk, hanem vérmintából végzett, azaz az in vitro allergiavizsgálat esetében az egyetlen kellemetlenségünk a vérvétel. Ezt követően a szakemberek a levett vérrel dolgoznak, és laboratóriumban vizsgálják, az allergénekre adott reakciókat.
Össz IgE szint teszt
Az össz IgE szint mérése a vérben lévő, az idegen anyagokkal szemben fellépő fehérjemolekula, az immunglobulin szintjének meghatározására szolgál. A magas össz IgE szint az allergia jelenlétét kimutathatja, azonban mivel nem specifikus, nem vizsgálja azt, hogy mely allergénre emelkedett az ellenanyagok szintje. Tehát további allergiavizsgálatok szükségesek.
Allergén-specifikus IgE szint teszt
Ez a teszt a vérvétel után a vérbe juttatott konkrét allergén hatását vizsgálja oly módon, hogy a keletkezett IgE típusú ellenanyagok szintjét méri. Ez az allergiavizsgálat egyszerű, és a tünetmentes időszakban is végezhető, de az eredményt önmagában értékelni sokszor nem érdemes: általánosságban ugyan elmondható, hogy az allergénnel szemben magasabb ellenanyag-szint mutatható ki, de nem biztos, hogy a kapott eredmény a tünetek meglétével is mindig szinkronban van. Kaphatunk negatív eredményt is, miközben csupán arról van szó, hogy a vérben lévő ellenanyagok a kimutathatósági szint alá csökkentek. A specifikus IgE allergiavizsgálatot, mint a legtöbb tesztet, az allergiás tünetekkel összevetve ajánlott értékelni.
Ételallergia: Specifikus IgG szint teszt
A sérült, vagy fejletlen bélfalon keresztül a nem megfelelően elbontott tápanyagok, allergének könnyen a véráramba juthatnak, és allergiás reakciókat válthatnak ki. A speciális IgG allergiavizsgálat az allergének ellen képződő IgG típusú ellenanyagok szintjét méri. A csecsemőkorban esetlegesen fellépő ételallergia esetében a legcélravezetőbb, ha az IgE és az IgG allergiavizsgálatokat is elvégzik.
Gyógyszerérzékenység: LTT teszt
Az LTT, vagyis a lymphocyta allergiavizsgálattal a gyógyszerérzékenységünkre derülhet fény. Vért vesznek, majd a vonatkozó allergén jelenlétében fehérvérsejteket tenyésztenek és vizsgálják egy héten keresztül. Ha allergiásak vagyunk az adott allergénre, akkor a fehérvérsejtek a napok elteltével jellegzetes átalakuláson mennek keresztül. A teszt pozitív eredmény esetén nagymértékben megbízható, de a negatív eredmény nem jelenti feltétlen azt, hogy tényleg nem vagyunk allergiások. Az LTT allergiavizsgálat speciális felszereltséget igényel, és nem is tartozik a legolcsóbb tesztek közé.
Közvetlenül a bőrön történő vizsgálatok
A közvetlenül a páciensen végzett allergiavizsgálatok, vagyis az in vivo tesztek több kellemetlenséggel járnak, mint azok, amelyekhez csak vérvétel szükséges. Ebben az esetben szó szerint a bőrünkön tapasztaljuk az allergének hatását, de megbízhatóságuk is nagyobb.
Légúti és emésztőrendszeri allergének, rovarcsípések: Karcolásos/Prick teszt
A Prick teszt az egyik legrégebb óta használt egyszerű és gyors tesztek egyike. A lényege, hogy az allergéngyanús anyagokat a bőrünkre cseppentik, majd egy tűvel a bőr rétegei közé juttatják, karcolják – innen ered az elnevezése is. Körülbelül 15 perc elteltével bőrünk megduzzadhat, kipirosodhat és viszkethet, ha az adott anyagra érzékenyek vagyunk.
A karcolásos allergiavizsgálatot főként légúti allergének – például pollen – és rovarcsípések okozta allergia esetén szokták alkalmazni, jellemzően a háziállatok, a házi poratka, a beltéri és kültéri gombaspórák, valamint a pollen okozta allergia esetén, azonban ételallergia (például kivi, paradicsom) tesztelésére is sikerrel használhatják. Bizonyos betegségek, például asztmás tünetek, gégeödéma, vagy terhesség esetén nem lehet Prick tesztet végezni.
Ekcéma, csalánkiütés, kontakt dermatitisz: Rátevéses/Patch teszt
A megbízható, de kissé körülményes rátevéses, azaz a Patch teszt a bőrrel érintkező anyagok kiváltotta allergiás reakciók felderítésére szolgál: az allergiavizsgálat alkalmával közvetlenül a bőrünkre helyezik rá – jellemzően hosszabb időre – azokat az anyagokat, amelyek az allergiát okozhatják. A teszt során a hátunkra ragasztanak allergénekkel átitatott lapocskákat, majd általában egy nap múlva eltávolíthatjuk, azonban addig víz nem érheti őket. A teszt kiértékelésére, vagyis a bőrünkön kiváltott reakciók elemzése körülbelül 2-3 nap múlva történik meg, de bizonyos esetekben 5-7 napra is szükség lehet. A karcolásos allergiavizsgálathoz hasonlóan, pozitív eredmény esetén a bőr kipirosodása, viszketése, gyulladása jelezheti az allergiát.
Egyéb ételallergia vizsgálatok: speciális diéták
Ha valamilyen élelmiszer okozza az allergiát, az orvosoknak nehezebb dolguk van, ugyanis számos allergénre nem létezik vérteszt, de ha van is, ezen vizsgálatok eredménye nem mindig áll párhuzamban az allergiás tünetekkel. Az orvosok kérhetik tőlünk az ételnapló vezetését, amiben részletesen írnunk kell, hogy mikor, mit és mennyit ettünk – a nassolásokat és az italfogyasztást is beleértve –, és ezzel párhuzamosan a jelentkező allergiás tüneteket és azok erősségét is fel kell jegyeznünk. Néhány hét elteltével az adatokat összeveti az orvos és kiválasztja a feltételezett allergéneket, melyeket aztán teszteknek vet alá.
Elvonásos és hozzáadásos diéta
Abban az esetben, ha a szakember 1-2 élelmiszerre képes szűkíteni az allergént, alkalmazhat elvonásos diétát is. Ilyenkor pár hétig nem ehetjük az allergéngyanús élelmiszert, de olyan táplálékot sem, amely akár csekély mértékben tartalmaz belőle. Ezt követően a korábbi panaszok, allergiás tünetek meglétét, gyakoriságát veti össze a diéta előttivel, azonban ez a módszer a nagyfokú kizárás miatt kissé nehézkesen kivitelezhető.
Az elvonásos diéta ellentéte a terheléses, hozzáadásos, más néven a null-diéta, amikor az első 3 napban kizárólag olyan ételeket fogyaszthatunk, amelyek allergéntartalma alacsony (rizs, főtt burgonya), majd fokozatosan, naponta egy új ételt adnak hozzá az étrendünkhöz és folyamatosan vizsgálják szervezetünk reakcióit.
Provokációs tesztek
A provokációs teszteket csak nagyon ritka és indokolt esetben végzik, szigorúan kórházi körülmények között és állandó megfigyelés mellett. Ilyenkor azon gyógyszereket veszi be szájon át a beteg, amelyekre feltételezhetően allergiás. Ezek az allergiavizsgálatok általában akkor használatosak, ha valaki gyógyszerallergiával küzd, és egyszerre akár több gyógyszert is szed, amelyek szedése létfontosságú, ritkább esetben azonban a provokációs teszttel ételallergiát is tesztelhetnek.
Azt, hogy mire vagyunk allergiások, számos esetben igen nehéz megállapítani, így alapos allergiavizsgálatokra van szükség. Ha arra gyanakszunk, hogy allergiások vagyunk, kezdjünk el ételnaplót vezetni, írjuk fel a tüneteink jelentkezését és erősségét, azt is, hogy milyen élethelyzetben jöttek elő és mihamarabb keressünk fel egy szakembert.