Véget ért a tél, az allergiások egyetlen olyan hónapja, amikor nyugodtan lélegezhetnek. Nézzük, mikor milyen nehézségek várnak, veszélyek leselkednek a különféle szezonális allergiáktól szenvedőkre.
Légúti allergiák
Az allergiák nagy csoportja a légúti allergia, amely érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.
Az allergiás asztma és a szénanátha alapvetően két nagy csoportra osztható: a szezonális, illetve az egész évben fennálló okozók által kiváltott reakcióra. Utóbbiba tartozik például a házi por (pontosabban az abban élő atka, illetve annak ürüléke), valamint az állati szőrök.
Szezonális allergia
A szezonális allergia tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek, elsősorban növényi polleneket, virágpor szemcséket vagy gombaspórákat kell keresni a háttérben. Ez annyiban jelent könnyebbséget a betegnek, hogy nagyjából előre tudja, mikor kell tünetekre számítani és megkezdheti a felkészülést például gyógyszerekkel.
Tünetmentes időszak
A tünetmentesség szezonális allergia esetében jellemzően a téli hónapokra korlátozódik, de enyhe tél esetén az első tünetek akár már január végén jelentkezhetnek a korai fák és elsősorban a mogyoró virágázásával. Normális esetben sem jobb a helyzet, február közepén általában már javában virágzik a mogyoró és ez eltart március végéig, amikor már sok fa (például a fűz, az éger, a szil és a juhar) ontja a pollent.
Tavaszi allergiás időszak
Április-májusban újabb fák csatlakoznak a virágzókhoz, ezek közé tartozik például az erősen allergénnek számító nyír, kőris és tölgy, és májusban kezdik virágzásukat a fűfélék. Ezek jobbára közepesen vagy erősen allergénnek számítanak. Ennél is rosszabb, nagyon erős allergén kategóriába tartoznak a pázsitfűfélék, ráadásul ezeknek 3 hónapon át, májustól augusztusig tart a virágzási főszezonja.
Július és augusztus
Júliusban és augusztusban kezdenek virágozni a talán legismertebb és legrettegettebb allergének, az ürömfű (fekete üröm) és a parlagfű. Utóbbi október végéig is szórhatja a pollent, így az érzékenyek csak novemberben lélegezhetnek fel.
Pollencsúcsok
A tapasztalatok alapján minden évben három nagyobb pollencsúcsra lehet számítani: március elején, valamint május elején a fák miatt, de itt a kiugróan magas terhelés csak egy-két hétig tart. Az amúgy is nagyon erősen allergén üröm és a parlagfű azonban egész augusztusban és szeptemberben extrém magas pollenkoncentrációt tart fenn. Néhány kisebb csúcsot okoznak a füvek május közepén és június végén, bár a sok fűféle (csak Magyarországon több mint 240 alfaja él) folyamatosan viszonylag magasan tartja a pollenkoncentráció szintjét május közepe és július közepe között.
Parlagfű-allergia
A legtöbb szenvedést a parlagfű okozza: becslések szerint akár kétmillió magyar allergiás lehet a gyomnövény pollenjére. A parlagfű sajnos magyar jellegzetességnek nevezhető Európában, nálunk – illetve a Kárpát-medencében – a legmagasabb a parlagfű-szennyezettség a kontinensen. Ez részben a gyomnövény fejlődésének kedvező klimatikus viszonyokkal, részben a parlagon hagyott területek nagyságával, nem kis részben pedig a nem megfelelő parlagfűirtással függ össze. Az ország különböző területein, megyéiben a pollenterhelés nem teljesen azonos, de az elmondható, hogy parlagfűmentes terület nincs ma Magyarországon. Legkevésbé talán az Északi- középhegységben és az ország észak-keleti csücskén rossz a helyzet, de ez is csak a többi területhez képest.
További részletek erről a témáról: Parlagfű-allergia
Aktuális pollenhelyzet
A tényleges pollenterhelés térben és időben nagyon eltérő lehet Magyarországon. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet minden megyeszékhelyen, valamint Budapesten működtet pollencsapdát, ezek adatai alapján pedig térképen – http://oki.antsz.hu/ – és táblázatos formában is naprakész információt nyújt a pollenhelyzetről.